Just for the record.
Nagyon inspirált napom van ma.
Hajnalban keltem, egy dolgozatot raktam rendbe E. útmutatásai alapján, amit még Dóri (az unokatesóm) is átnézett, s aztán az órán végül nem is kellett felolvasnom.
Megkértem azért a tanár urat, hogy olvassa el az irományomat.
Node.
Eladtam a keményfedeles bontatlan Gyűrűk Ura trilógiámat egy érdeklődőnek, aki a műegyetemen statisztált valami filmhez, s a BME udvarán leszólított egy fickó, hogy honnan van ez a pulcsim, mert a lánya nagyon szereti ezt a sorozatot.
Szinte nem is gondolkoztam, nekiadtam a pulcsit. Az ember lánya mégis csak az ember lánya. Nagyon jó érzés volt csak így odaadni valamit valakinek, akit boldoggá tesz egy ilyen apróság.
Végtelenül boldog vagyok ma. Talán az inspirált érzések, talán az, hogy elköltöztem, és rájöttem, hogy baromi jó egyedül lenni.
Ültem az erkélyen kicsit ma reggel 7 előtt. Élveztem a csendet, a napsütést, a fák zöldjét, minden olyan nagyon a helyén volt.
Még az sem zavar, hogy nem viszonozzák az érzéseim.
Egész egyszerűen csak jó inspiráltnak lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése